Gazdasági és jogi alapismeretek

Munkamegosztás jelentősége a gazdaságban:

Mit jelent a munkamegosztás? Hogyan valósul meg a gazdaságban?

Egy egyszerű origami feladatot kell párosával végezniük a tanulóknak (pl. hattyú, nyuszi), melyhez az instrukciókat megkapják. 5 percük van arra, hogy kipróbálják, tanulmányozzák a munkafolyamatot, kérdéseket tegyenek fel. Majd 5 perc alatt minél többet kell készíteniük. A nyertes az a csapat, amelyik a legtöbbet készítette el.

Kérdések a következtetések levonásához:

• Mi volt a nyertes csapat stratégiája? Megosztották a feladatot vagy párhuzamosan dolgoztak?
• Melyik csapatok dolgoztak párhuzamosan? Mennyire volt hatékony?
• A folyamat melyik részénél osztották meg a feladatokat?
• Mi alapján osztották el, hogy ki mit csinál?
• Hosszabb távon milyen előnyei és hátrányai lehetnek a munkamegosztásnak?

Termelékenység rövidtávon

Az óra célja bemutatni, hogy rövidtávon a vállalatoknak nincs akkora nagy mozgástere a termelés változtatására. Ilyenkor csak egy termelési tényezőt tudnak könnyedén változtatni: a munkaerőt. Viszont, mivel a többi tényező változatlan, a munkaerőt sem lehet a végletekig növelni.

A tanulók egy termelést fognak modellezni. A terem két végében két doboz van, a termelési folyamat annyi, hogy egyesével el kell juttatni az alapanyagokat a másik végében lévő dobozba. Először egy tanuló fog dolgozni, majd kettő, három, négy, a végén akár az egész csoport beállhat (létszámtól függően, általában 5-6 fő fölött már le lehet vonni a következtetéseket). Egy ideig növekedni fog a termelés, de egy idő után (mivel a helyszín nem átrendezhető, illetve technológiát sem lehet váltani) csökkenni kezd a hozzáadott értéke az utolsó beállított embernek, majd az összes termelés is elkezd csökkenni.

A termelési folyamat közben a táblára jegyzeteljük, hogy hány munkaerő esetén mennyit sikerült termelni.  Ezt függvényként (MP és AP függvények) is ábrázolhatjuk az óra végén.

Piaci formák – oligopólium

A tökéletes verseny és a monopólium között az oligopol piaci formát is érdemes bemutatni. Az oligopol vállalatok egymással versenyeznek, de az árakat közösen alakítják ki, mintha monopólium lennének.

A játék során minden tanuló (nagyobb csoportok esetén párosan) egy oligopol vállalatot jelképez.

A piacra jellemző egy keresleti függvény, amit felírunk a táblára (ez lehet P=(2N-Q)*1000, ahol N jelöli a résztvevő vállalatok számát). Érdemes táblázatos formában és nem a képlettel felírni, mert akkor rögtön egyértelmű. Amikor mindegyik vállalat 2 terméket termel, akkor pedig ne 0, hanem legyen 500 Ft a termék ára.

A vállalatok szimultán hoznak termelési döntést annak tükrében, hogy látják, hogy mekkora termelés mellett mekkora áron tudnak értékesíteni termékeket. A játék 8 döntési körből áll. Az első 4-ben nem lehet egymással tárgyalni, hanem egyedül kell eldönteniük, hogy nem termelnek, 1 terméket termelnek vagy 2 terméket termelnek. Az összes cég leadja a választását a tanárnak, aki összesíti azokat, majd közli a piaci árat. A vállalatok kiszámolják maguknak a bevételüket.

Az 5-8. körökben tárgyalhatnak egymással (mintegy kartellt formálva). Ha minden igaz, megállapodnak majd abban, hogy mindenki 1 terméket gyárt. Általában lesz 1-2 csaló is, akkor ilyenkor is 2 terméket gyárt, ezzel nagyobb bevételre tesz szert.

A körök után a következő kérdések kerülhetnek elő:

• Mi alapján döntöttek az első 4 körben a termelésről?
• Mi történt a második 4 körben? Volt-e csaló?
• Nagyobb vagy kisebb ár alakult ki, mint a tökéletes verseny piacán?
• Működhet-e hosszú távon egy kartell?

Innen rá lehet vezetni a beszélgetést a versenytörvényre is.